Harcművészetek

A Yi Wu Tang harcművészete

A kínai harcművészeteknek vannak északi és déli stílusai. A kínaiak úgy mondják: „A Jangce folyótól északra a hosszú öklöt gyakorolják, míg délre a déli-öklöt”. Kialakulásukról úgy tartják: „...a Hadakozó fejedelemségek korából ered, a Tang- és Song-korban fejlődik tovább és a Ming-korban borul virágjába.” A Ming-korban a kínai harcművészetek széles körben terjedtek el és a formagyakorlatok, technikák fejlődéséből különféle irányzataik alakultak ki. A déli-ököl (nanquan) egyike a legismertebb kínai harcművészeti stílusoknak. Kína déli tartományainak egyedülálló kultúrális öröksége. A déli területek harcművészetéről már négyszáz évvel ezelőttről is találunk feljegyzéseket. Technikái, a valóságra épülve, valós küzdelmi környezetben alakultak ki.

Déli ököl

A kínaiak a déli stílusokat az alábbiak szerint különböztetik meg: A déli ököl stílust, Guangdong, Guangxi, Fujian, Hunan, Hubei, Henan, Jiangxi, Jiangsu és Zhejiang tartományokban gyakorolják. A déli-ökölnek, ezeken a területeken különféle egyedi stílusai alakultak ki. Hunan-ban négy nagy stílusa: wu, hong, bi, yue. Hubei-ben öt stílusa: hong, yu, sun, kong, zi. Guangxi-ben: zhoujia, shulongquan, xiaoceda stílusok. Fujian-ben: wuzuquan, baihequan, qinglongquan, meihuazhuang. Zhejiang-ban: hongquan, heihuquan, jingangquan, sidajingangquan. Jiangxi-ben: huquan, yuquan. Guangdong-tartományban lévő déli ökölstíusok között, az öt nagy stíluson kívűl (hong, liu, cha, li, fo) megtalálható még: chalifoquan, longxingquan, xiejiaquan, baimeiquan, yongchunquan, nanjiquan, ruquan, fojiaquan, shaojiajiao, zhujiajiao, yuejiajiao, kunlunquan, lianshou- lianbuquan. Ezeket hívják: a 13 híres stílusnak.

A Dél-Kína Kulturális Egyesület szervezésében rendszeresen látogat el hozzánk Mak Che Kong mester, aki az Egyesületben Hung Kuen és déli hagyományos harci oroszlántánc szemináriumokat tart. Az Egyesület tagjai részt vehetnek a szemináriumokon, majd az Egyesület által biztosított helységben gyakorolják a tanultakat.

A Yi Wu Tang-ban a dél-kínai harcművészeteket a maguk teljességében gyakoroljuk, így nagy hangsúlyt fektetünk a küzdelmi hatékonyságra is. Ehhez az alapvető képességeket (gong) feltétlenül fejleszteni kell. A Hung Kuen gyakorlója éppen ezért sok időt fordít az alkar, a lábak, az ütéserő, az ujjak, a tenyér, tehát minden ütő és védő felület megedzésére. Ez fájdalmas és hosszú folyamat, amit csak a kitartó céltudatos gyakorlók végeznek.

Ahogy a kínaiak mondják

"Minél több az izzadság a gyakorlásban, annál kevesebb vér folyik a csatatéren!"

练功多出汗,战时少流血

A Yi Wu Tang-ban gyakorolt Hung Kuen stílus

A Hung Kuen stílust a Dél-Kínában templomokban és operatársulatoknál bujkáló, a Ming-dinasztia visszaállításáért küzdő Hung Men titkos társaság tagjai fejlesztették ki, köztük Hung Xiguan, akinek Zhishan szerzetes tanított harci technikákat. A technikák ebben a környezetben fejlődtek és öröklődtek tovább. Az egyik leghíresebb Hung Kuen gyakorló Wong Fei Hung (Huang Feihong) volt, aki Kantonban nyitott hagyományos kínai gyógyászati központot. Itt kereste meg őt a kínai hazafi, Liu Yongfu generális, hogy legyen a Fekete-zászlós csapat harcművészeti oktatója. Itt tanult Lam Sai Wing (Lin Shirong) is, aki később a modernkori Hung Kuen egyik legnagyobb alakja lett. Harci tudását a kantoni hadseregben oktatta, művészetét Sun Yat Sen nagyra tartotta. Az ő fogadott fia volt Lam Cho, Iskolánk nagymestere. Tőle tanult Tang Kwok Wah, tőle Chen Chi Keung, majd tőle Mak Che Kong.

Az Iskolában a Hung Kuen gyakorlása a Három Kincs Négy Oszlop alapelvei mentén történik, így a Hung Kuen Lam Sai Wing által rendszerezett formájában. A három fő gyakorlat: Tigris megszelidítése, Tigris-daru formája és a Vasdrót. Negyedik gyakorlatként az Öt állat öt elem gyakorlat alkotja a Négy Oszlopot. Mindemellett gyakoroljuk Lam Sai Wing családi stílusát: a Harcos tenyeret, valamint a kantoni hadseregben oktatott szablyagyakorlatát: a Parancsnoki szablyát. Megtalálható a gyakorlatok között Lam Cho által megalkotott Tigris-daru páros forma, a Mok Gar stílusból átvett Lau-család formája, valamint a Hung Kuen-höz később hozzáillesztett Szilvavirág forma és Pillangó tenyér forma. A régi Hung Kuen hagyományát Wong Lee nagymester nevével fémjelzett Yehu Chulin forma örökíti tovább. Számtalan fegyveres gyakorlat is megtalálható a stílusban: kard, szablya, lándzsa, páros szablya, páros kés, hosszúbot, kétvégű bot, páros horog, pillangó kard, villa, vasbökő, alabárd.

Az Iskolában a Hung Kuen mellett Wing Chun gyakorlással is foglalkozunk.